Grafika: Szikszai Károly Álmomban sokszor járok az isteni ítélet mezején.
Bűnös vagyok és a sírok között várom a feltámadást.
Temetőkert, hátamon óriás vállkendő, súlya alatt
roskatag, hajlott hátú öregasszony - Ő tudom, Én vagyok.
Tűnő kép, az ébredés hol lehet, az olajfák tetején?
Romok között bolyongó lelkek - hallod már a tiltakozást?
Megnyíló sírok, tátong a kárhozat, a föld szíve hasadt
üregéből, véreres forrásként bugyognak síró dalok.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése