Vendégségbe jött ma hozzánk
egy városi
kisgyerek.
Táblagépét
szorongatva
- Nincsen wifi? -
pityereg.
- Gyere velem édes lelkem!
Kézen fogom s
vezetem.
Egy életem, egy
halálom,
én a wifit
meglelem.
Kezét nyújtja,
mosoly ragyog
- Vajon hová bújhatott?
Huncut wifit a
nyúlólban,
bizony mondom,
elkapod.
Közben Buksi is
előjön
üdvözli a
vendéget.
Farkcsóválva
vakkant kettőt,
bárányunk is
felbéget.
Táblagépét nyújtja
felém
- Ugye kicsit
megfogod?
Biz a kezem
elengedte,
Buksi után úgy
futott.
Kertvégéig meg sem
álltak
a kiskapu nyitva
áll.
Rózsaszínű kis
nyuszi orr,
a rácson át
kandikál.
Csöpp kis keze
óvatosan,
simogatni
megtanul.
Selyemszőrű pici
nyuszi,
az ölében
meglapul.
Hangos szóval szól
a kakas
- tyúkudvarban ő a sztár -
- Kukuríkú itt a
wifi!
A gyereknek nem
kell már.
Boldogságtól
kipirulva
a kisnyulat
letette.
Tojást szedni, de
jó móka
így a wifit
feledte.
Darát szór a csibék elé
a kotlóssal
beszélget.
Friss vizet ad a
báránynak,
nem kell már az
Internet.
Konyhakertet is
bejárja
répát szed a
nyulaknak.
A megmosott
csemegéből
velük együtt
ropogtat.
Táblagépe árván
marad
de a gyerek nem
szánja.
Simogatni jobb a
nyuszit
és a tablet sem
bánja.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése